Események betöltése

« Összes Események

  • Ez az esemény elmúlt.

Ballagás 2019.05.04.

május 10 @ 08:00.május 20 @ 17:00

Balatoniné Sárosi Márta, igazgatónő ballagási beszéde                                                                                                          Képek a ballagásról innen letölthetők

Ma mindannyian ünneplőbe öltöztünk. Feldíszítettük az iskolát, útravalónak szánt mottót írtunk a táblára, tarisznyát készítettünk. Ünnepi alkalomnak vagyunk a részesei. Ezen a várva várt eseményen, a végzősök búcsút vesznek iskolájuktól, egymástól, tanáraiktól, az itt maradó diáktársaiktól. Búcsút vesznek mindazoktól, akikkel együtt voltak az elmúlt évek alatt. A ballagás hagyományát a diákok teremtették meg, s e szép örökséget gyakoroljuk ma is. Ma elkezdődik, és nem befejeződik valami. Megannyi gondolat és érzés mutatja, hogy a bizonytalan, szomorú kezdet is ezerszer jobb, mint a legörvendetesebb vég. Ezer és ezer esély, remény, megvalósítható cél, álom előtt állunk.  Ezer és ezer remény, ígéret, cél, vágy testesül meg gyermekeinkben, tanítványainkban.

Szeretett Ifjúság!

Ma téged köszönt minden. A szemek sarkában megbújó könnyek, a számtalan virág, az elhangzó és a kimondatlan szülői, tanítói belső szavak is. 68. májust éli iskolánk. Mennyi odaadást, mennyi gondolatot, mennyi hitet, mennyi tudást, kiemelkedő tettet éltek át ezek a falak. Diákjaink az élet minden területén helytálltak, sokuk munkáját országosan, olykor a nagyvilágban is megismerték. Az itt ülő tanulók sem érdemtelenek. Keltik jó hírünket munkájukkal, eredményeikkel. Középfokú nyelvvizsgát már több mint 49-en, míg felsőfokút 6-an tettek. A felvételi eredményeket tekintve a középiskolák első harmadában vagyunk.  Jelen voltunk megyei, országos és nemzetközi versenyeken. Az elért legjobb eredményeinkről számolunk most be.

Igen eredményes évet zártunk az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken.

Szász Bernadett a magyar irodalom OKTV döntőjében az első helyen végzett. Iskolai történelmet írt, hisz két tantárgyból is a leges legjobbak között van. Az előző évben történelemből lett az ország 3. legjobb középiskolása.

Ujvári Kamilla a kémia OKTV döntőjében az ország legjobbjai között a 17. lett, az Oláh György Országos Kémia versenyen pedig a 3. Az előző évben is gyarapította iskolánk jó hírét kiemelkedő kémia tudásával.

A dr Mező Ferenc Szellemi Diákolimpia Országos csapatverseny döntőjében 3. helyezést ért el a Benkő Réka, Tóth Tamara, Gosztola Kata és Lantos Zsófia alkotta csapat, ugyanígy 3. lett az idősebb korcsoportos csapatunk is: Kiss Ádám, Köves Áron Tóth Richárd és Tóth Attila.

Az Időutazó Mátyás Király Vetélkedő országos döntőjében Szegedi Petra és Halápi Martina az előkelő 4. helyezést érte el.

Erdős Tamara a TITOK angol nyelvi levelező versenyen lett országos 4.

Pataki Zoltán a Varga Tamás Országos Matematika verseny döntőjébe jutott.

A sport is sok sikert hozott.

Szántay Anna – a junior női tőrcsapat európa bajnoki bronzérmese.

Soltész Sarolta karate felnőtt válogatott.

Az országos bajnoki cím dobogós helyezettjei: Szántay Anna vívásban és párbajtőr egyéniben, Soltész Sarolta karate küzdelemben, Fenesi Diana íjászatban, Bagi Domonkos tekewandoban, Prokkain Krisztina és Bencze Veronika kempoban és Bódi Attila birkózásban.

Az eredmények mögött évek kitartó munkája van, amelyet nagy tisztelettel köszönök kollégáimnak, a háttér-országot biztosító szülőknek, a sportegyesületeknek és leginkább a diákoknak. Az iskola a köszönetét, elismerését díjakkal, jutalmakkal is kifejezi.

 

Elsőként átadjuk a Jagfalva Díszpolgára díjat.

Az alapító okirat a díjról így rendelkezik:  „Adassék azoknak a személyeknek, akik az iskola emelkedéséért évtizedekig tartó nemes szolgálatot teljesítettek. …  akik kiemelkedő tudásukkal és munkájukkal, példaértékű életükkel évtizedekig szolgálták a közjót. Mindenkor jó szívvel vállalták iskolájukat, és ezzel jó hírünket, hitelünket emelték”

Az iskola közösségének akaratából az idén ezt a díjat Dr Baksa Brigitta és Dr Huszthy Péter kapja.

 

Dr Baksa Brigitta

1962-ben született. Gyömrőről járt iskolánkba 1976 és 80 között, Bolcsó Gusztáv osztályába. A néprajz ekkortájt keltette fel a figyelmét: az építőtáborban a munka mellett a Sárköz népi kultúrájával is ismerkedett, és érdekelték az ottani bukovinai székely származású asszonyok történetei. Egyre inkább meglátta, hogy a környékbeli településeinken is élnek még népi hagyományok, így a Néprajzi Múzeum pályázatára a kókai kendertermesztésről és feldolgozásról írt.  Elvégezte az esztergomi tanítóképzőt, majd a néprajz iránti szenvedélye az ELTE néprajz szakára vezérelte. Utóbbival párhuzamosan Mendén tanított, ahol kidolgozta a néprajzoktatás helyi tantervét. Hon- és népismereti tankönyvek szerzője, több mint ötven publikációja jelent meg. Foglalkozott pl. a gyömrői öregfalu szerkezetével, a népi építészettel, a jeles napokkal, a mendei evangélikus gyülekezet szokásaival.

2010-ben doktori fokozatot szerzett. Tagja a Néprajztudományi Bizottságnak és a Magyar Néprajzi Társaságnak.

2018-ban Prima Regionális Díjjal ismerték el tevékenységét oktatás kategóriában. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja lett. Munkájában Illyés Gyula mondatát tartja szem előtt: A hazám a házam tája.  Ez iránti felelősséggel végzi néprajzi kutatásait és a néprajz oktatását.

Jelenleg főiskolai tanár, docens a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán a Társadalomtudományi és Romológiai Tanszéken.

 

Dr Huszthy Péter

1950-ben született. Gimnáziumunk tanulója volt 1964-től 68-ig, dr. Borzsák Sándor osztályába járt.

A kémia iránti érdeklődése 12 évesen kezdődött. Egy vele készült interjúban maga mesél erről:  szőlő permetezésnél, a bordói lé készítésekor felfigyelt arra, hogy a rézgálic oldat kék színe mélyül, amikor hozzá- öntötték a mésztejet. Kutatni kezdett kémia könyvekben, és más érdekességeket is talált. A gimnáziumban a kémia szakkörön végzett kísérletek még jobban megerősítették benne a tárgy iránti szeretetet. Érettségi után az ELTE Természettudományi Karán tanult tovább, és okleveles vegyész diplomát szerzett. Érdeklődése a szervetlen kémia mellett egyre inkább a szerves kémia irányába terelődött, és elköteleződése olyan mértékű volt, hogy tudományos pályára lépett. Megszerezte a szakma tudományos fokozatait. Öt évig amerikai egyetemen volt vendégkutató és oktató. Ez idő alatt fordult szűkebb szakterülete, a szupramolekuláris kémia felé. E területen elért eredményei a gyógyszer, – a növényvédőszer,- az élelmiszer és -az illatszeripar számára fontosak.

Több tudományos – szakmai szervezet tagja, illetve elnöke.

2013-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Kutatási és oktatási munkásságát számtalan díjjal ismerték el: legutóbb a Jedlik Ányos-díjjal, amelyet a kimagaslóan sikeres feltalálói, illetve a kiemelkedő színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi tevékenységéért kapott.

A Budapesti Műszaki Egyetem Szerveskémiai és Technológiai Tanszékén dolgozik: egyetemi tanár, tanszékvezető-helyettes, kutatócsoport- és témavezető.

Gratulálunk!

Ezen a napon adjuk át a nevelőtestület legnagyobb kitüntetését azoknak a tanulóknak, akik az itt eltöltött évek alatt mindvégig kiemelkedő tanulmányi eredményt értek el, s akik a közjó érdekében odaadóan dolgoztak, és akiknek viselkedése, szorgalma példamutató volt.

Az idén a SIGNUM LAUDIS (A dicséret jele) DÍJAT négy tanulónak ítélte oda a tantestület, kifejezve ezzel őszinte nagyrabecsülését.

A díjazottak:

Csókási Barbara Zoé 12.g

Ignácz Máté 12.c

Lehota Eszter 12.g

és Szász Bernadett 12.b osztályos tanulók.

 

Csókási Barbara Zoé – 12.g Signum Laudis

Zoé hat éven keresztül kitűnő vagy jeles eredménnyel teljesítette a tanévet. Közösségi munkája példaértékű. Az osztályközösség életében betöltött szerepe jelentős. Karitatív tevékenysége a monori Gondozási Központban kezdődött, ahol ünnepekkor mindig szerepelt a műsorban. Nyáregyházán a hátrányos családoknak osztott ételt, valamint táncot tanított felnőtteknek és gyerekeknek.A sport, ezen belül a tánc kiemelt helyet kap az életében. Szép eredményei:

  • Hatvani kupa 1. hely
  • Mezőtúri Szabadidős Országos Bajnokság 3. hely
  • Jókai Táncklub Tánciskolás versenye 1. hely
  • Dance Net Kupa Táncverseny 2. hely
  • MLTSZ Magyar Bajnokság 1. hely
  • Látványtánc Európa Bajnokság 1. hely
  • Szőke Tisza formációs verseny 2. hely

Emellett irodalmi különdíjat kapott az Írás és szolidaritás – generációk párbeszéde című program keretében. Tavaly nyáron pályázattal bejutott az „AKI kíváncsi kémikus” táborba. Mindezek mellett sikeres angol középfokú nyelvvizsgát tett. Becsületes, udvarias, segítőkész. Együttműködő a diák-tanár viszonyban, a diáktársakra pozitív hatással van.

 

Lehota Eszter – 12.g Signum Laudis

Eszter hat éven keresztül kitűnő eredménnyel teljesítette a tanévet. Helytáll lakóhelyének közösségi életében a katasztrófavédelem és a helyi gyermekközösségek területén. A Gombai Református Gyülekezet nyári táboraiban mindig számíthattak munkájára, valamint a gyermekprogramok szervezésében. Ifjú polgárőrként kitüntetést kapott a Magyar Polgárvédelmi Szövetség Országos Elnökségétől, rendelkezik Kitüntetett Ifjú Polgárőr díjjal is. Az osztályközösség érdekében mindig önzetlenül munkálkodott.

Többféle versenyen indult:

  • A Dr. Mező Ferenc Szellemi Diákolimpián iskolánk csapatával országos I. lett.
  • Reál és természettudományos területen is megmérette magát minden évben (Bolyai Matematika csapatversenyek, Zrínyi Ilona Matematika Versenyek, Kenguru Matematika Verseny)
  • Humán területen a Bolyai Anyanyelvi Csapatversenyen is indult többször.
  • Katasztrófavédelmi Versenyeken kiemelkedő eredményeket ért el: megyei 1., 2., 3., és országos 4. helyezett volt.
  • A Világjáró Országos Földrajz Versenyen 10. helyen végzett.
  • A nagykátai KI MIT TUD-on tánccsoportjával háromszor is elsők lettek.

Mindezek mellett angol középfokú nyelvvizsgát tett. Tisztességes, udvarias; tanáraival és diáktársaival együttműködő.

Ignácz Máté – 12.c Signum Laudis

Máté négy éven keresztül kitűnő eredménnyel és nevelőtestületi dicsérettel teljesítette a tanévet. Példás magatartású, egyike a legkevesebbet hiányzó tanulóknak. Tanáraival, diáktársaival, az iskola dolgozóival mindig udvarias, becsületes, együttműködő viselkedést tanúsított. Lelkesedésével, közvetlen személyiségével a közösségi fórumokon, diákközgyűléseken, a TDK megbeszéléseken társaira igen pozitív hatással van. 3 évig az osztály és az iskolai diákbizottság tagja volt, az utóbbinak egy évig elnöke. Ezen a területen megmutatkozott kreativitása és kiváló szervezőkészsége. Országos fórumokon is képviselte a diákok érdekeit. 4 évig dolgozott a Nyáry Pál Tudományos Diákkörben: tagként, alelnökként, majd elnökként. Ötleteivel, aktivitásával nagyban segítette a kör megújulását. Felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik német és angol nyelvből. Érdeklődési köre sokrétű: versenyzett történelemből – megyei és országos versenyen 2. helyezett lett; szavalóversenyen: 2. helyezést ért el. Bekerült az Eötvös József Országos Szónokverseny döntőjébe; matematika versenyeken is jeleskedett, filozófiai esszéíró pályázaton különdíjat kapott. Továbbtanulása miatt a kémiát és biológiát kiemelten kezelte. Maximalizmus jellemezte a munkáját minden téren.

Szász Bernadett – 12.b Signum Laudis

Szász Bernadett minden évben kitűnő tanuló volt, nevelőtestületi dicsérettel. Egyike a legkevesebbet hiányzó tanulóknak. Szorgalma és kitartása példaértékű, tanáraival szemben mindig tisztelettudó, udvarias. Diáktársai számíthatnak rá, segítőkész. Humán érdeklődése hamar megmutatkozott. A négy év során számtalan megyei és országos versenyen vett részt sikeresen. Ezekből néhány:

  • a megyei történelemversenyen az 1. és 2. ,
  • a megyei Implom József helyesírási versenyen a 3.,
  • a Cultura Nostra Kárpát-medencei történelemversenyen a 2.,
  • a Péchy Blanka anyanyelvi emlékversenyen a 3. helyet szerezte meg.
  • az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen történelemből a 3. lett (2018), az idei tanévben az irodalomversenyt pedig megnyerte!

Rendkívüli szorgalma és teljesítménye alapján valószínű, hogy a jövő tudósát tisztelhetjük benne.

Az idén a jó tanuló – jó sportoló elismerést

Szántay Anna 12.a osztályos tanuló kapta.

Anna tanulmányait lelkiismeretesen folytatta, az idén 4,5 volt a tanulmányi átlaga. A sport fontos szerepet tölt be az életében: elkötelezte magát a vívás mellett. Ebben az évben a következő fontosabb eredményeket érte el:

  • a Foggia Junior Európa Bajnokságon– csapat bronzérem,
  • a Magyar kupa versenysorozaton 1., 2., 3. helyezés,
  • a Diákolimpián az országos 3. helyet szerezte meg,
  • a Bochun Világkupán a 14. hely lett az övé,
  • a Felnőtt Magyar kupán 3., 5., 6., 8. hellyel büszkélkedhet.

Gratulálunk!

Ezek után osztályonként szólítom a kiemelkedő eredményeket elért tanulókat, hogy elismerésünket kifejezhessük. Kérem őket, hogy a nevük hallatán fáradjanak ki! 

Kedves Ballagók!

Emlékezve és egyben búcsúzva fordulok Hozzátok.

 Köszöntöm a nyelvi 12. A osztályt és Hajdu Ákos tanár urat!

Az elmúlt években a nyelvi osztályok sorában többször találkoztunk olyan osztállyal, ahol a pedagógia minden csínját-bínját be kellett vetni a tanulók mindennapi dolgai során. Igen, a mostani 12. A is ezek közé tartozik. Sokat küzdöttünk egymással, de megérte. Az igazgatói iroda többeknek visszatérő beszélgetős helyszín volt, az osztályfőnök, és néha szülők jelenlétével. Mindezzel együtt a 12.A osztály sokoldalú, sokszínű. Több kiváló sportoló van köztetek: a cselgáncs, karate, vívás, vízilabda, foci területéről, és közületek került ki az egyik Jó tanuló – jó sportolónk is. Van, aki a szaxofon- , van aki a gitárjátékával kápráztatott el minket, és van hivatásos dobos is köztetek. Önzetlenül végeztetek közösségi feladatokat. Jártatok a kisiskolásokhoz mikulásozni, az általános iskolásoknak akadályversenyt szerveztetek. Van középfokú és felsőfokú nyelvvizsgátok és sokszor gratulálhattam nektek különböző versenyeredményekért, a megnyert fordítottnapért. 2583 órát mulasztottatok ebben az évben okkal, vagy épp ok nélkül. Van olyan tanuló is köztetek, aki azért hiányzott olykor, mert egy teljes háztartást vezet a tanulmányai mellett. A Szalagavatón előadott incselkedő bajor táncotok után, mintha rádöbbentetek volna, hogy fordulóponthoz érkeztetek és rajtatok múlik a végeredmény, a folytatás. 5 évig jártatok ide, s habár többször hangoztattátok, hogy várjátok az iskola végét, a búcsúműsorotokon mégis az őszinte meghatódottság könnyei voltak az arcotokon. Úgy gondolom, hogy ez a búcsú mégis nehéz. Hajdu Ákos tanár úr két évig egyengette az osztály ügyes-bajos dolgait, ami nem volt mindig egyszerű feladat. Mégis igyekezett mindig jókedvvel, szeretettel, elismeréssel szólni az osztályáról. Az osztály vezetését rutinosan végezte. Ahogyan tanítványai, úgy én is tisztelettel köszönöm a munkáját.

 

Köszöntöm a humán 12. B osztályt és osztályfőnökét Angyal Ágnes tanárnőt!

A tanárnőnek nem ez volt az első osztálya, de az első „igazi”. A négy év alatt nagy volt a jövés-menés: 6 diák távozott, 4 jött. Új színt hoztak a közösségbe. Az osztályban mindenki más-más egyéniség, de közösséggé tudtak formálódni, egymást kiegészítve. Aztán csodásan kiegészítette egymást a minden lyukasóra űrjét betölteni kívánó osztályfőnök és a „mindeközben” pihenésre vágyódó 12.b osztály. Az osztálykirándulásokon sárkányhajóztak, biciklitúrán ismerték meg hazánkat, és kiderült számukra az is, hogy a tánc és dráma tantárgy nagy segítségükre volt a „közös” „köz”téri „mulatás”-ban. A négy év során rengeteg élménnyel gazdagodtak. Kitettek magukért a sport terén, ezért fél szabadnapot is kaptak. Mindig dobogós helyen álltak a hiányzásokban, de … nem sok iskola büszkélkedhet kétszeres OKTV helyezettel. Ebben is a dobogón áll a 12.b, hisz ők ilyen osztálytárssal dicsekedhetnek. Osztályfőnökük, Angyal Ágnes tanárnő nagy szeretettel és gondoskodással egyengette útjukat a négy év alatt. A tanári tekintély megtartására mellett partnerként kezelte a diákokat. Tanítványai az elköszönés perceiben, szeretettel, kedves hangon köszönték meg a tanárnő osztályfőnöki munkáját. Én is tisztelettel köszönöm.

 

Köszöntöm a reál 12. C osztályt, és osztályfőnökét Kiss-Jakabné Mészáros Mariann tanárnőt!

A tanulók többsége jó, sőt kiváló képességű. Mégis naivan hitték azt, hogy a hiányzások 8 napon túl, maguktól fognak igazolódni. A pilisi vonatok és a monori lábbuszok késései is sok nehéz percet jelentettek a számukra. A D épület termei, a büfé, a könyvtár, a rajzterem, a tornacsarnok, az udvari padok lettek JAG-os életük emlékezetes helyszínei. Az igazgatói irodában is többször jártak, legtöbbször dicséretért, de volt mikor másért. Rájöttek az évek során, hogy egy közösséghez, egy családhoz tartozni nagyon jó dolog. Családos vagy inkább C-s iramban kovácsolódott össze az osztály. A 10. osztályos énekprodukció, az iskolai szaletli melletti sütögetések, a karácsonyi játékok, ajándékozások emlékezetes perceket véstek az emlékezetbe. Tapasztalhatták azt is, hogy egy nadrágöv hasznos ajándék lehet, hiszen nélküle nem lehet elindulni egy iskolai ünnepségre. A kirándulások felejthetetlenek élményeket adtak. A nagybetűs „uborkás” tésztás vacsora után egyértelmű volt, hogy a következő kirándulások mindegyikén csak maguk gondoskodnak a vacsoráról. Amikor rabként kisgólyák lettek a rendőrosztályfőnök vezetésével, még nem gondolták, hogy négy év múlva ők fognak kacsatáncot kérni a gólyáktól. Rablétükhöz kapcsolódott a börtönrock-os, charlestonos szalagavató táncuk és a keresztapás kampányfilmjük. Osztályfőnökük, Kiss-Jakabné Mészáros Mariann első osztályát engedi most útnak. Különös figyelemmel, aprólékos gonddal, szeretettel igazgatta az osztályt. Nem sajnálta az időt, a fáradságot, hogy a diákoknak mindenben a segítségükre legyen. Köszönöm a tanárnőnek, hogy nagy családjának tekintette az osztályt.

 

Köszöntöm a szakgimnáziumi 12. E osztályt és osztályfőnökét Vandlik Krisztina tanárnőt!

A 12. E osztály négy éven át az örökké nyüzsgő, hangos, néha fékezhetetlen társaság volt, amelynek létszáma és összetétele minden évben változott. Az eredmények miatti izgalom ritka vendég volt, mert szilárd meggyőződésük volt, hogy „amit ma megtehetsz, azt megteheted holnap is…”. A projektnapok, az osztálykirándulások, a színházlátogatások és a fordítottnapok tartalmas programot jelentettek számukra. A negyedik évben a szalagavatóra való készülődés összekovácsolta az osztályt. Lám, mire képes a közösség ereje! A jó hangulatú próbákon emlékezetes, katonás, látványos táncot tanultak meg. Négy éven át, kitartó munkával gondoskodtak az osztályfőnökük szórakoztatásáról és a figyelmének folyamatos fenntartásáról. Az osztályfőnöki órák sok csip-csup problémája mellett az etika órákon sokat beszélgettek az élet nagy, nehéz kérdéseiről. Megmutatták az addig eltitkolt komolyságukat és a felelősségérzetüket. Visszatekintve az emlékek sokasága jelenik meg az osztályfőnökök előtt: az osztálykirándulások -, az osztálykarácsonyok vidám hangulata, a mások segítése, közös főzés, süteményárusítás. Lehet, hogy nem jeleskedtek a tanulásban, de nem volt olyan kérés vagy feladat, amit első szóra ne végeztek volna el. A karácsonyi jótékonysági sütivásár az ő ötletük volt, ahol megmutatták az önzetlen segítőkészségüket és a jó szívüket. Osztályfőnökük, Vandlik Krisztina tanárnő kellő határozottsággal, olykor morcosan, de szerető figyelemmel, aprólékos gonddal, nagy elszántsággal és hittel vezette az osztályt. Sokszor kérdeztétek Tőle, hogy hiányozni fogtok-e, ha elmentek. A tanárnő válasza „IGEN, hiányozni fogtok!”. A napokban az osztály elköszönt a tanáraitól. A gyerekek búcsúzó szavaiban az őszinte elismerés, a hála és a köszönet dobbantotta meg a szívüket. Tisztelettel köszönöm a tanárnőnek a négyéves kitartó munkáját.

 

Köszöntöm a hatosztályos 12.G osztályt és Veres Ilona tanárnőt!

Hat évvel ezelőtt 38 „kiskutya” került „Szörnyella De Frász” kezei közé. Aztán genetikai csodának köszönhetően a kiskutyákból lassan-lassan „nyuszifülek” lettek. Van közöttük Európa-bajnok, országos bajnok. Jeleskednek a költészet, a művészetek, a történelem és a természettudományok terén is. Régészkedtek, Szent László pénzt szedtek, kenyeret dagasztottak és sütöttek, esti túrán borzvárat néztek. Rovarcsapdát, kisállatcsapdát készítettek, barlangtúrán vettek részt, birkákat etettek, sárkányhajóztak, körbe kerékpározták a Velencei-tavat és még számtalan programon vettek részt. Emlékezetesek az év végi sátorozások a Strázsahegyen, Gombán. Megnézték Kassát, Rozsnyót, Szarajevót és a visokói piramis rejtélyei után is kutakodtak. Megtudták, hogy Monoron nagyobb a háttérsugárzás, mint a Paksi Atomerőmű környékén, egy új mértékegységgel ismerkedtünk meg, a bovis-sal, amellyel a piramisok titokzatos energiáját mérik. Így nem is csoda, hogy számukra a négereknek zöld a vére.  Volt közülük aki a „Világegyetemre” szeretett volna jelentkezni, mert azt hitte az a legjobb iskola. Veres Ilona tanárnő odaadással, különös érzelmi töltéssel, ragaszkodással vezette az osztályt, szinte családjának tekintette Őket. Ez a szeretet őszintén, szívből jött Tőle. Kívánom, hogy elkötelezettsége, hivatástudata ne szűnjön meg soha. Köszönöm.

————————————————–

Kedves Reményteli Ifjúság!

A Ti JAG-os utatok lassan valóban véget ér.

A szalagavató ünnepségen egy emberről meséltem, aki ezer meg ezer apró, csillámló homokszemcséből oszlopot épített. A homokszemcséket köddel kötötte össze. Az oszlop csak épült, egyre épült, mert az ember hittel a szívében építette. A magadba vetett tiszta hit messzeségbe visz. Erőt, tartást, magabiztosságot és tisztánlátást ad. A lehetetlent is valóra váltja. Legyen tiszta a hited! Találj hitet a hitetlenek közt! Taitosz szerint “Nagy dolog hinni magadban, és még nagyobb hinni a többiekben.”  Azonban “Milyen közel állnak egymáshoz: adni – kapni, ajándékozni – elvenni, tisztelni – megalázni, odafigyelni – elvárni, elengedni – kényszeríteni, megbocsátani – haragudni, megbízni – gyanakodni, együttérezni – közönybe burkolózni, hinni – kételkedni… A választani tudás az igazi tudás. A jó ember ritkán téved.”

Igazi tudást és íly életet kívánok Nektek. Fogadjátok meg Pázmány Péter üzenetét:

„Nemes szép élethez

nem kellenek nagy cselekedetek,

csupán tiszta szív

és sok-sok szeretet.”

 

Signum Laudis-díjas Ballagó diák Ignácz Máté, 12.C osztályos tanuló – Ballagási beszéde

„Könnyebb már az iskolatáska, lehet szép napos délelőtt…”

Tisztelt Igazgatónő, Tisztelt Vezetőség és Tanári Kar! Kedves Vendégeink és Diáktársaim!

Nos, úgy tűnik, mi vagyunk a soron következők. Ezek a percek és napok a szemlélődő külvilág, iskolatársaink és talán tanáraink számára is csak egy soron következő ünnepélyt jelentenek, mely újabb lehetőség kikapcsolódásra, pótlásra, esetleg egy „nagybetűs megmérettetésre” való készülődésre, melynek a nevét is félünk kiejteni. Eddig számunkra sem volt szó többről – idén talán mégis fordult a kocka…

…és ahogy percről percre egyre bizonyosabbá válik számunkra, hogy ezúttal valóban mi ülünk azokon a bizonyos székeken, melyeket éveken át nekünk kellett cipelnünk a Ballagók részére, és már nem mi vesszük körbe a „nagyokat”, nem mi állunk sorfalat hosszú perceken keresztül, bizonyára mindnyájunkat különleges érzelmek járnak át.

Természetesen őszintén hálásak lehetünk az elmúlt évekért megannyi jelenlévő embernek és sokaknak, akik ma nem tudtak eljönni. Külső szemmel talán nem is felmérhető, hogy szüleink odaadásukkal és motiváló gondolataikkal milyen sokat tettek hozzá gimnáziumi éveink alatt is ahhoz, hogy azzá válhassunk, akik ma vagyunk. Köszönettel tartozunk továbbá Iskolánk vezetőinek és szeretett Tanárainknak, hogy e bizonyos székekig vezető rögös útról tanácsaik és segítő szándékuk révén sosem hagytak letérni bennünket.

A búcsúzás pillanatában persze nehéz tiszta, elemi gondolatokat megfogalmazni – mindamellett, hogy szavunk könnyen elakad a ránk áradó emlékek és átélt élmények vissza-visszatérő tengeréből, mintha nem is értenénk, hogy a mai nap szimbólum. Szimbólum életünk egy korszakának alkonyán.

Gondoltál már valaha az elmúlásra? Hogy egyszer csak felállsz, és végleg kilépsz azon a bizonyos ajtón, melyen talán oly sok éve csak eltávozni vágytál – és többet vissza sem nézel? Nem hagysz magad mögött mást, csak az újabb generációk számára jelentéktelen emlékeket, és talán eltűnsz hirtelen, akár az erdőben a vadnyom?

Talán nem az örökkévalóság az igazi, az áhított cél – lehet, hogy nem ezért volt érdemes ide tartoznunk.

Talán a közös pillanatokért, melyek miatt végig lelkesen tette be sokunk a lábát ebbe a mikro-miliőbe, melyet végül közösségnek neveztünk.

Talán a félve megtett első lépésekért egy ismeretlen épület labirintusában. Talán a gólyává válásért, a játszótéren végződő bálokért és közös ünneplésekért, melyen Erkel Bánk bánjának Keserű dalát is megismertettük egymással. Talán az izgalmas és a kevésbé intuitív órák jellemző hangulatáért, melyet végső soron együtt formáltunk. Talán az osztályainkat egymáshoz egyre közelebb hozó kirándulásokért, vagy a kizárólag rébuszokban emlegetett nyári olaszországi táborokért.

Talán a józan lelkesültségben eltöltött szalagavató-próbákért, és azon Ünnepélyért, melyen nem is olyan régen már Önökkel is találkozhattunk.

Talán a mi csapatunk által felemelt Tudományos Diákkörért, melynek égisze alatt sok társunk olthatta tudás iránti szomját, vagy éppen az Iskolai Diákbizottságért, mely garantálta sok-sok közös pillanatunk gördülékenységét. Talán a mi kitartó munkánkkal elért kimagasló sport- és tanulmányi eredményekért, amelyekkel országos és azon túlmutató szinten is megismertettük magunkat, öregbítettük iskolánk jó hírnevét.

és talán az itt álomvilágként megélt szerelemért, az érzelmekért, melyeket egymásban lobbantottunk. Az itt kötött örökkévaló barátságokért, melynek egy Ballagási ünnepély nem szab, nem szabhat határt.

Hiszen mi a célja a mai napnak? Én úgy gondolom, hogy nem a leáldozó évek elsiratása, vagy a jövő tervezgetése. Nem az érettségi lázában való átszellemült koncentráltság. A mai napon azért vagyunk, azért voltunk itt, hogy emlékezzünk. Hogy valóban érezhessük, hogy mi, közösen alkottunk itt valamit az elmúlt négy, öt, vagy hat év során, amit már senki sem vehet el tőlünk. Valamit, amiért talán érdemes lesz ránk emlékezni évek múltán is.

Gondolataimat Babits Mihály örökérvényű soraival zárom: „Valahogy csak lesz, mert úgy még sosem volt, hogy sehogy sem lett volna.”

Jó utat!

                                                                                                    

Részletek

Kezdés:
május 10 @ 08:00
Vége:
május 20 @ 17:00